ETETÉSI HIBÁBÓL EREDŐ TOJÁSEVÉS

Ez hiánytünet, amit a helytelen etetés válthat ki. A téli hónapokban nagyobb ennek a kockázata, mert az állatok ilyenkor rendszerint be vannak zárva és kevés napfényt kapnak. Normális esetben nem szokták a tojásokat kikezdeni. Ha azonban eltörik egy tojás, akkor hamar rászoknak a „jóra”. Gondoskodnunk kell a megfelelő mennyiségű fészekről. A fiatalok általában tovább ülnek a fészekben, mint az öregebbek. Ilyenkor, ha kevés fészek van, akkor egyszerre többen is lehetnek benne. Gondoljunk arra, hogy mindig legyen elég széna, szalma, forgács a fészekben.

Sajnos néha a kakasok is összetörik a tojásokat. Ha egyszer rákapnak a tojás ízére, akkor ezek az állatok mindig fel fogják őket törni. Ezt úgy tudjuk helyreállítani, hogy azokat az állatokat, amelyek feltörik a tojásokat, elkülönítjük. Ha ez sem segít, akkor olyan körülményeket kell teremtenünk, hogy a tojástermelés visszaessen.

A fiatal állományt rászoktathatjuk arra, hogy a fészekbe kezdjenek tojni és ne a földre. Hogyan? Tegyünk egy „csalitojást” a fészekbe, ezt a csibe megnézi, hogy mi az à jól érzi magát ott, és oda fog tojni.

Ha észrevesszük, hogy a tyúkok eszik a tojásokat, akkor adhatunk nekik tojáshéjat. Ezeket 70°C-os sütőben sterilizáljuk.

Találékony tenyésztők kitaláltak olyan fészket, ahonnan a tojás egy lyukba gurul, így nem tudja összetörni.

Néha előfordul, hogy vékony héjú tojást tojnak. A legtöbb esetben azonban a rossz táplálás az oka. Az etetésnél adjunk D3 vitamint (növeli a kalciumot a szervezetben). A zöldtakarmányban nincs elég D3 vitamin. A napfény is elősegíti a D vitamin szervezetbe jutását. A kalcium hiánya nemcsak a héj minőségére van hatással, hanem a teljesítményre és az egészségre is.

Régen úgy gondolták, hogy a D3 vitamin ötszöri túladagolása a megtermékenyítés alábbhagyásához vezet. Tipikus D3 hiánybetegségek az angolkór (rachitis), csontlágyulás (osteomalazie).

Angolkór: a gyorsan növekvő szervezet kalcium- és foszforanyagcseréjének mélyreható zavara, melyet a D-vitamin hiánya okoz.
Mivel a kalcium és a foszfor a csontképzés elengedhetetlen alkotóeleme, a rachitis legszembeszökőbb tünetei a csontok puhaságának következményei, a hiányállapot azonban egyéb eltérésekben is megnyilvánul: pl. az izomzat lazaságában és egyidejűleg fokozott ingerlékenységében, légúti betegségekre való hajlamban.

Osteomalazie: A csontlágyulás leggyakoribb kiváltó oka a kalcium csontba való beépüléséhez szükséges D- vitamin hiánya. A vitaminhiány korábban a rossz táplálkozás és a kevés napsugárzás (UV- sugárzás) következtében alakult ki. Ma a D- vitamin már mesterségesen is pótolható.

Felismerésük: étvágytalanság, tollcsipkedés, lábak gyengesége, O és X láb, keresztcsőr, lábujjak görbesége, vékony tojáshéj.

Tehát a D3 vitamin adagolásával ne spóroljunk, vegyük figyelembe, hogy a zöldtakarmányban csak minimálisan található meg. A tejben több van.

ÁSVÁNYI ANYAGOK HELYES ADAGOLÁSA

 A táplálkozásban fontos a kiegyensúlyozott ásványi anyag háztartás. Hogy ezt elérjük, a boltokban kapható szereket kell megvásárolnunk. Mindenképpen tartsuk be az adagolási útmutatót. Ne adjunk sokat belőle, mert ez az állat egészségére lehet ártalmas.

„Nicht viel, hilft viel.” – azaz, „Nem sok, sokat segít.” Inkább rendszeresen adjunk az állatainknak vizet, mint egyszerre túl sokat. Azokat a takarmányokat, amelyekben túl sok az ásványi anyag, az állatok sem nagyon szeretik.

A tyúknak egy külön etetőben folyamatosan legyen mészgritt, kagylómész, hogy igény szerint tudja fogyasztani. Sterilizált. Aprított tojáshéjat is adhatunk. A tojáshéjat gyakran alábecsülik, de tudnunk kell, hogy a héj, ami a tojás 10 %-át teszi ki BRANDSCH szerint a következőkből áll:

93 % kalciumkarbonát

1,1 % magnéziumfoszfát

1,0 % kalciumfoszfát

1,6 % víz

3,3 % fehérje, nyomokban zsír

A kalcium a legfontosabb alkotóelem. Egy tyúknak az éves tojástermeléshez 350 g szükséges. Ha nem kapnak elég ásványi anyagot, akkor a tojáshéj elvékonyodik.

Vannak olyan fajta madarak, ahol a tojáshéj eleve vastagabb. Erre figyeljünk oda, mert ezt a mennyiséget pótolni kell. Tehát azoknál az állatoknál, amelyeknél vékonyabb a tojáshéj, kevesebbet kell pótolni, mint azoknál, ahol vastagabb.

Ha vékony a tojáshéj, akkor az a keltetőgépben hamar kiszárad, és az embrió elpusztulásához vezet. A tojáshéj minősége befolyásolja a kelési arányt. A koszos tojáshéj növelheti az embrióhalandóságot. (Nem tudnak megfelelően lélegezni, mert a pórusok el vannak tömődve).

SZÁRÍTOTT ZÖLD - MINT TAKARMÁNY

A fiatal csibék nevelésében nagyon értékes takarmány a csalán. Ezt tojással és nevelőtáppal keverjük össze. A kertben, ahol nincs útban, hagyjuk, hogy megnőjön a csalán. A csalánt a „takarmánynövények királynője”-ként is szokták emlegetni. Ha már szép nagy, kössünk belőle csokrot, és árnyékos helyen szárítsuk meg.

Azokban a tenyészetekben, ahol már korán elkezdik a keltetést, nagyon jól jön egy kis szárított csalán. A fehérje tartalma a friss növényben 3 %, a csalánlisztben akár 12,2 %. Emellett van még a csalánban, A, B1, B2, B12, C, E, K1 vitamin, vas, kálium, kalcium, réz, magnézium, mangán, nátrium, foszfor, szilícium, acetilénsav, aminosav, ecetsav, csersav, enzimek, olajok. Ezekből az összetevőkből valamelyik csak csekély mértékben található meg, de mégis nagyon fontos.

Egy másik nagyon fontos téli takarmány a levágott fű (lehet akár fűnyíróval is levágni, rövid legyen), amit megszárítunk. Egy pár éve, ezt a szárított füvet, akartam (mármint a Peschke) a tojófészekbe beszórni, és azt vettem észre, hogy a tyúkoknak nagyon ízlett. Azóta hetente adok nekik ilyent.

Manapság már a boltokban is lehet kapni zöldlisztet (fűből illetve lucernából).

Régebben azt gondolta a Herr Peschke, hogy a zöldtakarmánytól eltömődik a begyük, de most már tudja, hogy ez nem így van. Feltűnt neki, hogy amióta ad nekik zöldet, azóta a székletük viszonylag keményebb lett.