Lábtollas törpe baromfi

Eredete: Ezt a feltűnően erőteljes lábtollazattal rendelkező díszbaromfit először Kr. u. 60-ban említi meg Columella „De re rustica” c. könyvében. Ezután Hosszú ideig nem találtak róla feljegyzéseket, a következőt 1600-ban Aldrovandi jegyezte le „Ornithológia” c. művében. A mai lábtollasok közvetlen őseit a 18. században említik először. Oroszországban S. P. Pallas szerint 1870 körül létezett már ez a törpetyúkforma Németországban J. M. Bechstein már 1763 tájékán készített róluk feljegyzéseket. 1886-ban az első klubszemlén állítottak ki először Németországban Lábtollas törpe tyúkokat. E röpke bemutatás szerint tehát ez a fajta joggal, az ős törpe baromfi fajták nem túl nagy, azonban gyönyörű csoportjához tartozik.

Származását tekintve a fent említettek alapján is jól látszik a fajta kiindulása, ami Európa, főként Németország.(Ezért is nevezték régebben Német törpe lábtollasnak, de a hivatalos az Európa szövetségben elfogadott neve: Lábtollas törpe baromfi.)

Összbenyomását tekintve egy erőteljes comb és lábtollazattal rendelkező, nem túl magas ám lábtollazata miatt alacsonynak tűnő, minden irányból kerek formát mutat.

Méretei: súly,    kakas:800-850g           - a fiatal egyedek

                         tyúk:  700-750g             mindkét ivarnál:600-650g-osak.

                   Gyűrű: kakas :  16mm-es

                               tyúk   :  15mm-es

Forma, és fej: Az alaki jegyeket a nyak-, hát- és a farkvonal lírai alakja, a széles, előredomborodó és magasan hordott mell és a lefelé tolt, lazán tartott szárnyak határozzák meg. Minden testvonalnak kereknek kell lennie, a törzsnek rövidnek, a hátnak szépen íveltnek. A magasan tartott farok enyhén szétterül. Fontos fajta jellemző a lábszár és a láb tollazata. A közepesen hosszú lábszárakon a tollazatnak sűrűnek kell lennie, a zárt láb tollazat csak a tollas középső és külső lábujjak révén jön létre. A combokon tollkarima alakul ki, amitől az állás mélyebbnek tűnik, mint amilyen valójában.

A fej függelékei és a csőr inkább rövidek. A kakas és a tyúk kicsit egyszerű tarajt viselnek, melynek vége követi a tarkót. A lehetőleg kicsi, kerek füllebenyek vörösek. Ügyelni kell, hogy a toroklebenyek ne legyenek túl hosszúak a kakasoknál. A szem pirosas színű a láb színe kékes, a fehéreknél világosabb szín megengedett. A szakállas tollaslábú törpék, az utóbbi években tovább terjedtek. Az állszakáll telt legyen, a pofaszakáll tollakban gazdag, és terebélyes legyen. Fontos még, hogy a szakállasoknál a kakasnak sörényszerű nyaktollazata, a tojónak nyakfodra legyen